3. Rész

Min Rin POV

Reggeli után Zelo és Sayu kivételével kivonultunk a nappaliba a srácokkal. Rájuk hagytam, hogy mit nézünk. Az egyik csatornán találtak valami vígjátékot, aztán azt bámultuk. Amúgy elég jó volt, sokat nevettünk rajta. JongUp mellettem ülve nézte. Élveztem a közelségét. Jó a kisugárzása! Nem bírtam megállni, hogy ne mosolyogjak mikor bevetette a régi unalmas ásítós trükköt. Könyörgöm ezen a filmen nem lehet ásítozni!!! De mivel nem bántam, hogy keze a kanapé fejtámlájára került mögém, nem kreáltam nagyobb reakciót.
Annyira sokat én nem néztem a filmből, mivel be kellett fejeznem az ebéd főzését. Bementem a konyhába. Sayu épp befejezte a reggeli kupijának eltakarítását, Zelo pedig ott ült, ahol eddig.
- Ohh ennyivel kevesebb nekem! Köszönöm!- Fordultam Sayuri felé.
- Nincs mit Unnie!- Mosolygott rám.
- Befejezem az ebédet. Sipirc! Nem szeretem ha a konyhában lábatlankodik valaki mikor főzök, te pedig nem szeretsz nagyon főzni.- Nevetek a húgomra.- És vidd magaddal az "óriásbébit" is!- Mutatok Zelora aki felkapja a fejét és megvetően néz rám, de másodperceken belül mindhárman nevetünk.
-Jó-jó. Főzzél csak.- Mondta közben magával húzta a B.A.P maknae-jét, majd eltüntek az ajtó mögött, én pedig folytathattam a kimchim elkészítését. Nem sokkal később látogatóim érkeztek. Yougguk és JongUp jött be és leültek az asztalhoz.
- Na csak nem vagytok máris éhesek megint?- Nézek rájuk.
- Ha Daehyunról lenne szó akkor lenne rá esély de mi még nem.- Mondja a leader.
- Csak jöttünk társaságnak.- Támasztja meg a fejét kezével a másik.
Tehát a jövevények mellett folytattam a főzést, közben jóízüen beszélgettünk. Youngguk első ránézésre szigorúnak tűnik de igazából nagyon is kedves. Mind a hatan olyanok mint a testvérek. Jó társaságnak bizonyult a két fiú.

Sayuri POV

Miután elhagytam a konyhát Zeloval a nyomomban először belestem a  nappaliba. Rákönyököltem az egyik karosszék fejtámlájára Dae fölé, mire ő felnézett rá egy mosollyal. Picit néztem velük a filmet amit néztek. Jó kis vígjátéknak tűnik de nem szándékozom végignézni velük mert nem szeretek úgy filmet nézni ha nem látom elejétől. Dae bele volt bambulva a filmbe mire elkezdtem fújni a haját. HimChan észrevette mit művelek és jóízűen mosolygott rajta mint egy kisgyerek játékán. Dae-nek mintha fel se tűnt volna de mikor meglendítette a kezét a feje fölé kénytelen voltam elhajolni.
- Naaa nem vagyok légy!- Mondtam neki mire HimChan már kuncogott és a többiek figyelmét is sikerült elvonnunk a filmről.
- Ja, bocsi. De mi a frászt csinálsz?- Nézett rám hátra foldulva.
- Meglep ha azt mondom nem tudom?- Nevetek.
- Te esetedben? Talán nem.- Nevet ő is. Ezután ujra a filmre kezdtek figyelni, és pedig áthajoltam a karosszék háttámlája felett és átöleltem Dae nyakát.
- Tényleg jó hogy itt vagy!- Mondom neki, mire megfogja a kezeim mintha azt jelezné el se engedjem.
- Ti is nagyon hiányoztatok! De befejezhetjük a filmet?
Erre elrántottam kezeit a nyaka körül, ö megfordult és pedig kiöltöttem rá a nyelvem és elindultam a szobám felé, utólag még hallottam hogy a srácok lereagálják.
A szobámba érve behajtottam az ajtóm, majd körülnéztem a szobámban. Nem volt teljesen rend, így elkezdtem kicsit pakolni, de előtte még kapcsoltam zenét. Beszúrtam a gépembe az USB-m amin keverve vannak a zenéim. Elsőként a BTS- We Are Bulletproof számát indítottam el, majd hagytam hogy menjenek a számok maguktól.  Miután a szobám rendbe tettem, a fürdőszobából hoztam tisztítószert és rongyot. Elkezdtem letakarítani a tükröm. A végénél jártam, mikor felnézve a tükörben megláttam, hogy Zelo jön be és becsukja maga mögött az ajtót. Mivel látta, hogy még folytatom, leült az ágyamra és onnan nézett. Mikor felálltam akkor váltott ujra a zene és elindult a B.A.P- Badman mire Zelo a gépemre nézett.
- Szóval szereted a zenénket?- Teszi fel a kérdést Zelo mosolyogva.
- Persze!- Mondom mosolyogva.- Imádom.- Teszem hozzá miközben elhagyom a  szobám, hogy visszavigyem a cuccokat a fürdőszobába. Mikor visszatértem Zelo a gépem előtt állt.
-Naaa.. ne kutass a gépemben!- Állok mellé.
- Tetszik a háttérképed!- Vigyorog.

Háttérkép

 

- Tudom, hogy jó! Mert 6 jó srác van rajta.
- Nem mondod?I!- Néz rám, mire kiöltöm rá a nyelvem.
- Dae miatt mindig követtünk benneteket a neten.- Mondtam neki. Persze nem mondtam neki, hogy Dae mellett a másik ok amiért emellett a kép mellett döntöttem, hogy ő is édes rajta.
Mikor sikerült elrángatnom a gép elől kikapcsoltam, és visszamentünk a nappaliba. Már Min Rin is ott volt.
- Na ezek is visszajöttek.- Jegyzi meg Dae.
- Köszönjük Daehyun, de tudod nekünk is van szemünk.- Felel YoungJae amin kicsit nevetek.
Én ujra Dae fölé támaszkodok, Zelo meg leül YoungJae és HimChan közé.
- Mindjárt ebédelhetünk. És utána mit fogunk?- Kérdi Min.
Mindenki a többieket fürkészi, hogy kinek fog valami ötlete támadni.
- Még nyitva van a vidámpark ahová kiskorunkban jártunk?- Kérdi hirtelen Dae.
- Azt hiszem igen.- Feleli Min.
- De mióta elmentél mi sem voltunk ott.- Folytatom.
- Akkor elmehetnénk oda!
- Nekem jó.-  Mondta a nővérem én meg csak picit elhúztam a szám.
- De nagy lelkesedés.- Mondja JongUp.
- Mire odaérünk lelkesebbek lesznek!- Neveti Daehyun.
A társaság bevonult a konyhába. Így nyolcan szépen megebédeltünk. Finom volt Min Kimchije.
- Na mehetünk?- áll fel Zelo.
- Majd ha el lesz mosogatva és elkészülődtünk!- Felel Min.
- De az sok idő.- nyavajognak.
- Nem ha ti elmosogattok, amig mi készülődünk.- Vigyorgok és felállok az asztaltól.
- Lehetőleg nem törni semmit!- Mondja Min és gyorsan ki is sietünk a helységből, nehogy kitaláljanak valami kifogást. Mindketten a saját szobánkba mentünk készülődni.

Min Rin POV

Igyekeztem hamar elkészülni. Olyan 45 perc alatt összekaptam magam, és a konyhába mentem. A folyosón épp összefutottunk Sayuval.
- Ezt az időzítést!-Nevet, és én is megmosolygom.
- Merjünk bemenni a konyhába?- Nézek rá.
- Előbb utóbb muszály lesz..
Bementünk és kellemesen meglepődtünk. A konyhában patyolat rend volt.
- Aszta- futott ki a hugom száján amit a fiuk megmosolyogtak.
- Ti ilyet is tudtok?- Ámulok.
- Éééés nem törtünk semmit! Vagyis csak majdnem dee..
- Zelo!!- Kiáltottak rá a többiek. Ezen mi nevettünk.
- Ti igy jöttök ahogy vagytok?- Kérdem.
- Ahha..- Bólogattak.
- Én cserélek pólót..- Mondta Zelo és elindult a szobájába.

Sayuri POV

10 perc várakozás után már türelmetlenkedtünk.
- Majd én megnézem.- Indultam el a szobája felé. Benyitottam és Zelo a földön ülve vakarta a tarkóját az utazótáskája előtt ülve póló nélkül.
- Ha nem igyekszel itthon hagyunk.- Mentem mellé.
- De nem tudom milyen pólót vegyek fel!- Erre elnevettem magam.
-Nemáár.. Csajoknál még okés de hogy egy srác..- Nevettem mire kutyaszemekkel nézett fel rám. Letérdeltem mellé, és kicsit megtúrtam a táskája tartalmát.
- Mit szólsz ehhez?- Húztam ki egy pólót.
- Neked tetszik?
- Ahamm.

Póló

 

- Akkor biztos.- Mosolygott majd elvette tőlem a pólót és magára húzta, utána visszamentünk a többiekhez.
- Mi tartott ilyen sokáig?- Kérdezték.
- Zelo nemtudta eldönteni milyen pólót vegyen fel.- Magyarázom, mire a többiek is nevetni kezdenek, Zelo pedig összefonja karjait a mellkasán és durcás pofát vág be.
- Jólvan elég! Inkább induljunk.- Mondta Min.