2. Rész

Min Rin POV

Az ajtóban Yongguk állt. Mindketten felé fordultunk.
- Zavarok?- Szólal meg.
- Dehogy!- Legyintek a kezemmel.
- Merre van a fürdőszoba?
- Folyosó végén jobbra.- Mondja Sayu.
- Köszi.- Mondja majd elindul felkeresni az említett helyiséget. Yongguk-nak rettenetes mély hangja van.. de valahogy el sem tudnám képzelni más hanggal.. Illik neki ez a mély hang.
Pillanatokkal később megjelent HimChan és YoungJae, majd a többiek is. Mikor JongUp megjelent Sayu óvatosan megbökött, mire én szúrós tekintettel néztem rá amin elvigyorodott. Zelo Sayu mellé ült, mellettem pedig Dae foglalt helyet. Yongguk is visszatért köreinkbe és ő is letelepedett.
- Nah, most hogy ilyen szépen összegyűltünk, jobban megismerhetitek egymást. Amúgy aputok?- Kérdi tőlünk Dae.
- Apa csak vasárnaponként jár haza.. egyszer egy héten.. de van hogy annyiszor sem.- Magyarázom.
- Nem féltek egyedül ilyen nagy házban?- Néz rám JongUp mintha csak nekem címezte volna a kérdést.
- Háát.. én nem szoktam.. - Mondom.
- Én csak naagy viharokban.- Mondja Sayuri.  Mellette Zelo elkezdett kuncogni.- Mit nevetsz?- Néz rá a hugom.
- Nem is nevetek!
- Ahaaa!- Böki oldalba a húgom.- Félős vagyok na és akkor most mi van.- Vágott be egy percre durci pofát.
- Naa nem kell a durci pofa.- Mondja Zelo. Minden kettejüket figyeltük. Zelo elkezdte ujjával böködni a húgom oldalát, ő pedig automatikusan összerezzent meg próbált elhúzódni mert csikis.
- Naa nee!- Mondta a B.A.P maknae-jének.
- Szóval csikis vagy mi?- Vigyorgott Zelo. Elkapta Sayu kezét és csikizni kezdte az oldalát.

Sayuri POV

Mikor Zelo csikizni kezdett igyekeztem kiszabadítani a kezem a szorításából de nem ment. Egyszer csak azon kaptam magam hogy valaki a másik kezem is lefogja. Odanéztem és YoungJae vigyorgott rám.
- Naa... ilyet ....nem játszunk!- Dadogtam nevetés közbe. Hallottam, hogy a többiek is kuncognak a "szenvedésemen". Szerencsére a fiúk hamar megunták és elengedtek.
- Ezt még visszakapjátok.- Mondtam bosszúsan.
Ezután társalogni kezdtünk. Volt hogy közösen, volt hogy négyszemközt beszélgettünk. Jobban megismerkedett a kis társaság. A srácok mind jófejek! Unnie ugy láttam sokat beszélgetett JongUp hyung-gal. Remélem lesz közöttük valami! Még passzolnának is egymáshoz. Habár... azt sem szeretném ha Min szive összetörne ha a srácoknak el kell menniük..
- Na mostmár csináljunk valamit!- Kiáltott fel Min Rin.
- És mit?- Kérdezte HimChan.
- Nem nézünk meg valamit?- Kérdezte JongUp.
- Egy jó kis horror?- Huzogatta a szemöldökét Zelo, mire én sóhajtottam, amin ő megintcsak kuncogott. Mindenki beleegyezett a horrorfilmbe, élvezték is mind, rajtam kívül. Én felhúzott térddel ültem és fejem a térdemre hajtottam. Elég volt, hogy hallom. Csak ritkán pillantottam fel. De persze, hogy az egyik ilyen pillantásommal elkaptam a legijesztőbb részt! Már miért is ne!
Mikor a filmnek vége lett, úgy döntöttünk elmegyünk aludni. Mindenki bevonult a szobájába. Felvettem egy kényelmes rövidnadrágot és egy pántos felsőt majd bebújtam az ágyamba.. igazából remegtem. Féltem. Miért maradtam kint velük nézni a horrorfilmet!?Nem tudtam elaludni. Kimentem inni a konyhába. Megfogtam egy pohár vizet, és azzal járkáltam körbe a házban. Néha belekortyoltam. Úgy 10 perce róhattam a folyosókat mikor hirtelen kinyílt mellettem az egyik ajtó. Úgy megijedtem, hogy a pulzusom az egekbe, a víz egy része a pohárból pedig a szőnyegre szökött.
- Miért járkálsz? Hallani a lépteid!- Hallom Zelo álmos hangját.
- B-bocsi! Csak.. nem tudok aludni. Félek..- Hajtom le a fejem. Hirtelen megsimogatta a kezem, ami még mindig remegett.
- Úr isten ennyire félsz? A film miatt?- Kérdi mire bólintok. Sóhajt egyet.
- .. Nagyobb az ágyad mint az enyém?- Kérdi mire felnézek rá.
- I-igen.. franciaágyam van.- Mondom.
- Szeretnéd hogy nálad aludjak?- Kérdi barátságosan. Én csak a földet nézve bólintok.
- Jó.- Becsukja a szobája ajtaját, majd odamegy az én ajtómhoz és előre enged. Becsukta az ajtót én pedig leraktam a vizespoharam az éjjeliszekrényemre. Bemásztam az ágyamba majd Zelo befeküdt a másik felére. Háttal fordultam neki. Még mindig remegtem.. Esküszöm soha többé nem nézek horrorfilmet! Fél óra után még mindig csak mocorogtam az ágyban. Megéreztem a karomon Zelo meleg kezét. Simogatni kezdte a karom. Jólleső érzés volt. Kis időn belül közelebb húzott magához amin meglepődtem. Átölelt hátulról. Éreztem a meleget amit a teste árasztott. Felé fordultam és a szemébe néztem. Csak elmélyültem a tekintetében miközben a testem kezdett alábbhagyni a remegésével. Mikor már úgy éreztem talán sikerülne elaludnom Zelo mellkasának döntöttem a fejem, majd pár percen belül el is aludtam.

Min Rin POV

Reggel miután felkeltem és összekapkodtam magam, át akartam menni Sayu szobájába kölcsönvenni azy egyik pólóját. Csendben be is léptem de rögtön tátva maradt a szám. Mit keres Zelo az ágyában? Mit csináltak ezek? A sok fejemben lévő kérdés ellenére odaosontam a szekrényéhez és elcsórtam a kívánt ruhadarabot, majd óvatosan kimentem a szobából. A szobámban felöltöztem, majd kimentem a konyhába kávét csinálni magamnak. Feltettem forrni a vizet majd lépteket hallottam. JongUp lépett be a konyhába és leült.
- Jó reggelt.- Nyögte kómás reggeli hangjával. Édes hatása volt a kócos hajával.
- Neked is!- Mosolyogtam rá.- Kávét?- Kérdeztem.
- Kérek.- Mondta majd ásított egyet.
Megcsináltam a 2 kávét, majd elétettem az övét és melléültem. Kávézás közben meséltünk egymásnak.. kiskori és érdekes emlékeket. Nevettünk is de csak halkan, nehogy felkeltsük a többieket.
- Mutassak valamit?- Kérdem.. bár lehet ezért még ki leszek nyírva.. vagy nem.
- Mit?- Kérdezte. Intettem neki, hogy kövessen és odamentem a húgom ajtajához, majd résnyire nyitottam azt. Mutattam neki, hogy lessen be. Furán nézett rám, de belesett és rögtön vigyorogni kezdett. Visszamentünk a konyhába.
- Hogy került Zelo Sayuri ágyába?- Kérdi még mindig vigyorogva.
- Nem tudom! Majd lehet elmondják.. mellesleg a többiek de sokáig alusznak.
- Jah.. jó az alvókájuk.- Nevetett.
- Azt hiszem én nekiállok az ebédnek.- Mondtam majd nekiálltam előpakolni a főzéshez.
- Segíthetek?- Állt mellém .
- Ömm.. miért ne.. segíthetsz ha akarsz.- Mosolyogtam rá.
A hyung nem is olyan rossz a konyhában.. egész ügyes. Egyszer át kellett szószerint bújnom előtte a konyha szűkebbik felében, mert siettem a tűzhelyhez. Csak ahogy igyekeztem elférni előtte véletlenül a fenekem az ágyékának nyomtam. Nem mertem ránézni. Éreztem hogy kicsit elvörösödöm. Folytattam tovább a főzést mintha semmi sem történt volna.

Sayuri POV

Mikor felébredtem, kellett pár másodperc, hogy felfogjam hol vagyok és eszembe jussanak a tegnap emlékei. Zelo ölelő karját éreztem a derekamon. Ő még aludt. Felültem az ágyban. Nem volt kedvem még felkelni. Ültem a maknae mellett és néztem ahogyan alszik. Olyan édes volt azzal az ártatlan arckifejezéssel. Eszembe jutott, hogy azt mondtam neki megbánja még a csikizést.. hát ezt az alkalmat most kihasználhattam! Bár nem túl szép tőlem de na.. kölcsön kenyér vissza jár!
Megsimítottam az arcát, mire épp hogy megmozdult. A derekára ültem, hogy nehezebben szabaduljon, és elkezdtem csikizni. Azonnal felébredt.. nagyon komás volt de a csikizés hamar megtette a hatását.
- Naaa.. mit csinálsz.. nem jó ébresztőő!- Mondja álmosan.- Ezzel hálálod meg hogy itt aludtam veled?
Látszólag nem volt olyan csikis mint én, de sikerült kicsalnom belőle pár rángást ami azt jelezte mégis csak csikis.
- Héé kinek az ötlete is volt a horrorfilm? Valójában azzal engeszteltél ki az ötletedért hogy ittaludtál!- Mondom neki.
- Igeeen?- Mondja majd azzal a sunggal lelök maga mellé és ő ül az én csípőmre és megint ő csikiz engem.. Ugy nevettem, hogy tuti valaki fel is kelt rá!
- Zelo! Engedj.. el!- Kiáltottam nevetve.
- Neeem!
Pillanatokon belül kinyílt az ajtó és Min lépett be rajta mögötte JongUp hyunggal. Zelo is rájuk nézett de nem hagyta abba a kínzásom.
-Szóljatok..már..rá!- Mondtam tagolva nevetés közben.
- Zelo állandóan csikizni fogod azt a szegény lányt?- Nézett Rá JongUp.
- Dehogy. De én is csikizős ébresztőt kaptam tőle!- Felelte.
- Jó hagyjátok békén egymást! olyanok vagytok mint rossz kisgyerekek!- Mondja a nővérem.
- Nem hiába ha ők a 2 maknae.- Mondja nevetve JongUp.
Zelo végre leállt a csikizéssel, de még mindig rajtam ült.
- Öltözzetek fel és gyertek reggelizni ha már fent vagytok.- Szólt Min Rin.
- Én pedig azt hiszem felkeltem a többieket már.- Mondta a mellette álló fiú majd kimentek a szobából. Amint becsukódott az ajtó fel akartam ülni de Zelo nem hagyta. Visszalökött, majd a kezeim a fejem fölé tolta és ott tartotta őket, így fürkészte az arcomat. Tekintete a szemem és az ajkam között kezdett járkálni, majd hirtelen az arcomra nyomott egy puszit. Ezt követően rögtön lemászott rólam és az ajtó felé indult.
- Felöltözöm, a konyhában talizunk.- Mondta majd kiment.
Én még mindig meg voltam lepődve a pusziján. Az ágyon ülve a kezem azon a helyen tartottam ahol ajkai érintették a bőröm. Észbekaptam, majd felöltöztem. Mikor kimentem a konyhába már az egész társaság kint volt.

- Reggelt!- Mondtam.
- Neked is!- Viszhagozták.
Leültem az egyetlen szabad helyre Min és HimChan közé. Zelo velem szemben ült. Amint leültem vetett rám egy huncut pillantást.
- Mit eszünk?- Kérdeztem.
- válassz.- Mondta Min. Az asztalra egy csomó reggelinek való kaja volt pakolva. Elvettem egy joghurtot és egy kiskanalat és azt kezdtem kanalászni. A joghurt után kentem magamnak egy vajas kenyeret. Mire elkezdtem enni addigra a többiek kivonultak a nappaliba, csak Zelo maradt velem szemben, pedig már ő sem evett. Mikor a kajám felénél jártam hezitálva tettem fel a kérdést:
- Miért kaptam a puszit mielőtt kimentél...?- Nem néztem rá, csak a kenyerem vizsgálgattam tekintetemmel.
- Csak... mert miért ne.. rosszat csináltam vele?- Nézett rám féloldalas mosollyal. Én csak nemet intettem a fejemmel. Megettem a kenyerem, majd ittam egy pohár narancslevet.


- Hmm ez finom volt.- Mosolyogtam Zelora.
- Várj csak..- állt fel és áthajolt felém az asztalon. Egyik kezével megfogta az állam és letörölt valamit a szám széléről. Upsz.. tuti vajas maradtam! Ezt követően a szemembe nézett énpedig az övéibe. Nem tudtam elemelni a tekintetem, lassan közelebb hajolt és végig tartotta a szemkontaktust. Mikor egész közel ért hozzám egy hosszú puszit nyomott az ajkaimra, majd egy rettentően aranyos mosoly kíséretében visszaült a helyére.